Vadvilág
130 millió éves érintetlen esőerdők és mangroveerdők, valamint az Egyenlítő közelében lévő stratégiai elhelyezkedése, változatos ökoszisztémái (az esőerdőktől és a mangroveerdőktől a hegyvidéki erdőkig és korallzátonyokig) ideális hellyé teszi Malajziát a vadon élő állatok számára. Becslések szerint Malajzia területén él a világ állatfajainak 20%-a, és az ország a Föld legváltozatosabb biodiverzitású helyeinek egyike. A malajziai Borneó hegyeinek változatos erdőiben magas az endemikus (őshonos) növények száma, mivel a populációkat alföldi erdők választják el egymástól. Ezért tartják számon Malajziát nemzetközileg a világ tizenhét megadiverzális országának egyikeként. Az élővilág sokszínűsége viszont nem jelenti azt, hogy a vadon élő állatok békében és védelemben élnek, sok a veszélyeztetett, kritikusan veszélyeztetett, kihalóban levő állatfajta, mint például a borneói orángután és borneói elefánt.
Élőhelyek:
Malajzia vadvilága változatos természeti környezetben él, mint például:
-
Trópusi esőerdők
-
Mangrove mocsarak
-
Tőzegmocsarak
-
Hegyvidéki felföldek
-
Édesvízi folyók és tavak
-
Korallzátony-ökoszisztémák
Hol lehet vadvilágot látni?
-
Taman Negara – A világ egyik legrégebbi esőerdője a Maláj-félszigeten; nagyszerű hely dzsungeltúrázáshoz és vadvilág megfigyeléséhez.
-
Borneo (Sabah és Sarawak) – Gazdag endemikus fajokban; például a Kinabatangan folyó vidéke és a Danum-völgy.
-
Fraser-domb és Cameron-felföld – Madármegfigyelő helyek.
-
Penang Nemzeti Park és Langkawi Geoforest Park – Part menti vadvilág, mangroveerdők
A malajziai vadvilág ikonikus állatai
01
Maláj tigris - súlyosan veszélyeztetett
Malajzia nemzeti állata, a maláj tigris az országban a bátorság szimbólumaként is ismert. Helyi neve: „harimau belang”, ami „csíkos tigrist” jelent. A Maláj-félsziget középső és félszigeti régióiban (a thai határ közelében) él. Sajnos, a védelme nem áll arányban a jelentőségével. A féktelen erdőirtás, természetes környezetének pusztítása, és az orvvadászat miatt ez a vadon élő faj Malajziában a kihalás szélén áll (Borneón már kipusztultak), az utóbbi időben az autópályán, élelelem után kutatva autók ütik el. Az országban körülbelül 150, világszerte már csak háromszáz tigris él.
02
Maláj tapír - veszélyeztetett
A maláj tigris mellett Malajzia egyik legikonikusabb állata. Ázsia egyetlen tapírfaja. A világon jelenleg létező négy tapírfaj közül a maláj tapír a legnagyobb, és főként a Maláj-félsziget síkvidékének dzsungeleiben található. Páratlanujjú patásként egy növényevő csoportba tartoznak, mint a zebrák, lovak, orraszarvúak. Kiváló futók és úszók, akár egy percig is képesek a víz alatt maradni. A tapírborjak színe fekete, fehér csíkokkal, felnőttkorukra viszont megváltozik a színük: az állatok első és hátsó része fekete, a középső fehér lesz. Ezt a végtelenül kedves állat is ugyanazokkal a veszélyekkel néz szembe, mint a maláj tigris, sőt, a borjakat egzotikus háziállatként is keresik. Ma 700-800 maláj tapír él az országban, 2020-24 között 112 halt meg autóton gázolás miatt.
03
Borneói orangután - kritikusan veszélyeztetett
Az ‘orang utan’ maláj szó, jelentése: ‘erdei ember’. A 15-ik században a térségbe érkezett európai felfedezők döbbenten szembesültek az emberhez nagyon hasonlón kinéző orangután létezésével. A hasonlóság nem csoda, az orángutánok genetikája 97%-ban megegyezik az emberével. Ezért az emberszabásúak családjába tartozik. Borneó síkvidéki esőerdőiben őshonos. Az élőhelyük 80 %-át azonban mára már elveszítették, a fakitermelés és a pálmaolaj-ültetvények miatt. További veszélyek számukra is az orvvadászat és az illegális állatkereskedelem. Jelenleg körülbelül 50-65 ezer orangután él a vadonban egész Borneón. 1999 és 2015 között 150 ezer állat pusztult el, azóta évente 2-3 ezer. Borneó néhány nemzeti parkká nyilvánított tréségében élhetnek csak háborítatlanul.
04
Borneói törpeelefánt - veszélyeztetett
Az ázsiai elefántok legkisebb alfaja. Borneó szigetén őshonos. A kontinensek mozgása miatt kb. 300 ezer éve elkülönültek a kontinens többi elefántjától. Idővel a borneói elefántok kisebbek lettek, és közben arányosan nagyobb füleket, hosszabb farkat és egyenesebb agyarakat fejlesztettek ki, mint a többi ázsiai elefánt. Növényevők, táplálékuk változatos növényzetből áll, beleértve a fűféléket, leveleket, kérgeket és gyümölcsöket. Társas állatok, családi csoportokban élnek. Nagy távolságokat tesznek meg, naponta akár 40 km-t vándorolnak. Ez kulcsfontosságú az ökoszisztémák egészségének szempontjából, vándorlás közben ugyanis a trágyájukon keresztül magokat szórnak szét, ezzel fenntartva az erdő regenerálódását. 1986 óta veszélyeztetett, az utóbbi három generáció alatt a populációjuk 50 %-kal csökkent. Az oka főként az esőerdők kivágása, a még megmaradt erdők pedig széttöredeztek - a nagy területet elfoglaló pálmaolaj-ültetvények miatt.
05
Maláj napmedve - sérülékeny
A világ legkisebb medvefaja. Fekete szőrűek, könnyen felismerhetőek a mellkasukon található, előke alakú arany vagy fehér foltjukról. Általában bogyókat, gyümölcsöket és rovarokat – különösen bogarakat, termeszeket és hangyákat esznek, vagy, hosszú nyelvükkel mézet nyernek ki a fák törzséből. A Maláj-félszigeten és Borneón őshonos, de már csak ritkán látható a vadonban. A számukat nem tudják megbecsülni, de egyre csökken, az élőhelyvesztés, populációfeldarabolódás, illegális vadászat miatt. A kínai gyógyászatbanaz epehólygjáért keresettek. Az aranyos napmedvebocsokat pedig sokszor ketrecben, láncon, háziállatként tartják.
06
Szarvascsőrű madár - sérülékeny és kritikusan veszélyeztetett
Borneón és Maláj-szárazföldön is élnek. A madarak jellegzetes kinézetét a hosszú, görbe csőr, és a csőr tetején lévő megnagyobbodott rész, ‘kaszkád’ adja. A csőr formája és mérete a zsákmány megragadását és a magvak szedését segíti. A jellegzetes kaszkád kialakulásának a célja vitatott, valószínűleg hangképzés kialakítására szolgál, és arra, hogy a párok erről felismerjék egymást. Malajzia 10 szarvascsőrű fajnak ad otthont. Ezekből a leginkább ismeretek a Nagy Szarvascsőrű és a Rhinocérosz szarvascsőrű madár. Utóbbi a borneói Sarawak állam szimbóluma is, a helyi őslakos törzsek különleges erőt tulajdonítottak neki. Az állam “Bumi Kenyalang”, vagyis a “Szarvascsőrűek földje” néven lett ismert. A szaravascsőrű madarak sincsenek biztonságban az emberektől. Az illegális vadkereskedelem a kaszkádja miatt vadássza, Sarawakban a tollát tűzték a helyiek a fejfedőjükbe. A 10 fajból 9 sérülékeny kategóriába, a sisakcsőrű kritikusan beszélyeztetettbe tartozik.
Egyéb vadon élő állatok és tengeri és part menti vadvilág:
-
Mouse deer
-
Gibbonok, makákók és levélmajmok
-
Hüllők: Krokodilok, gekkók, viperák, kobrák
-
Rovarok és békák: Rendkívül változatosak, számos élénk színű vagy álcázott fajjal
-
Nagyorrú (Probioscis) majom
-
Tengeri teknősök (zöld, héjascsőrű teknősök)
-
Cetcápák
-
Korallzátonyhalak
-
Delfinek és dugongok
-
Mantaráják és szirticápák
Természet-védelmi problémák:
Jelentős természetvédelmi problémák Malajziában:
-
Erdőirtás. Fakitermelés és pálmaolaj-ültetvények miatt, ún. “fejlesztések”, vagyis építkezések, urbanizáció miatt.
-
Orvvadászat és illegális vadon élő állatok kereskedelme
-
Élőhelyek feldarabolódása: a nagy területigényű vadállatok, pl. orangután, elefánt, maláj tigris számára nem megfelelő a megmaradt élettér nagysága.
Némileg ellensúlyozza ezeket a vadon élő állatok védelmére tett néhány erőfeszítés, például:
-
Nemzeti parkok és rezervátumok (pl. Taman Negara, Danum-völgy, Mulu)
-
Rehabilitációs központok (pl. Sepilok Orangután Központ, Sun Bear Központ)
-
Ökoturizmus és közösség által vezetett természetvédelem
