Borneó
Borneó nem egy önálló ország (sokan gondolják ezt), hanem a Föld harmadik legnagyobb szigete. Területén három ország osztozik: Malajzia, Brunei, és Indonézia. A sokáig csak “a Föld zöld tüdeje”-ként emlegetett szigeten található a bolygónk egyik legrégebbi, 160 millió éves esőerdeje. Ez a nagy területen levő, egybefüggő trópusi esőerdő adott otthont a dzsungelben élő törzseknek, és a hihetetlenül gazdag állatvilágnak is, köztük a “nagy ötösnek” hívott borneói elefántnak, orángutánnak, krokodilnak, szarvascsőrű madárnak és nagyorrú majomnak.
A malajziai Borneó
A malajziai Borneó a sziget északi részét foglalja és két államból áll: Sabahból és Sarawakból (valamint Labuan szövetségi területéből). Mindkét államban található esőerdő (és pálmaolaj-ültetvény), barlangok és hegységek. A malajziai Borneót nyugaton és északon a Dél-kínai tenger, keleten a Sulu-és Celebesz-tenger, délen pedig Indonézia (Kalimantan) határolja. Legmagasabb pontja egyben Dél-Kelet Ázsia legmagasabb hegycsúcsa is: a Kinabalu-hegy (4.095 méter).
Sabahban jelentős számú bevándorló közösség - főként Fülöp-szigeteki - él; illetve sok hontalan ’sea gypsy’, vagyis tengeri cigány. Borneó őslakos törzsei néhány évtizede még dzsungelben éltek, a tengeri cigányok pedig a tengeren. Mára sokan közülük városokba költöztek és - főként a tengeri cigányok – a turizmusban dolgoznak.
Borneó története
Borneót több tízezer éve lakják őslakosok, amit a sziget esőerdeiben található barlangi lelőhelyek is bizonyítanak. A legismertebb a Niah-barlang, ahol 40 ezer éves emberi koponyát és barlangrajzokat találtak, illetve a Mulu-barlang, ahol ősi temetkezési helyeket és cserépedényeket tártak fel.
A 14–17. században Borneó nagy része a hatalmas Brunei Szultanátus fennhatósága alá tartozott. A 17. századtól azonban a szultánság fokozatosan veszített befolyásából – részben belső harcok, részben a szomszédos hatalmak és az európai gyarmatosítók megjelenése miatt.
A 19. század közepétől Sarawakot a híres „Fehér Rádzsák”, a Brooke-család irányította, míg Sabah brit ellenőrzés alá került, a Brit Észak-Borneói Társaság vezetésével. A második világháború után mindkét terület brit koronagyarmat lett, majd 1963-ban csatlakoztak a Malajziai föderációhoz. Brunei ekkor úgy döntött, hogy kimarad az egyesülésből.
A malajziai Borneó ma
Sarawak és Sabah – kultúrák, esőerdők, élmények
Malajzia borneói államai, Sarawak és Sabah ma is saját alkotmánnyal és erős regionális identitással rendelkeznek. Gazdaságuk fő pillérei: kőolaj- és földgázkitermelés, fakitermelés, pálmaolaj-termesztés, halászat és mezőgazdaság (feketebors, kaucsuk)
Ugyanakkor, a malajziai Borneó ismert rendkívüli biodiverzitásáról, trópusi esőerdőiről, gazdag törzsi kultúrájáról és ökoturisztikai vonzerejéről. A törzsi világot ma leginkább kulturális falvakban, kézműves piacokon, vagy a helyi fesztiválokon ismerhetjük meg – például az aratási ünnepeken (Hari Gawai, Harvest Festival), vagy az ikonikus Esőerdő Világzenei Fesztiválon.
A gazdag biodiverzitás viszont nem jelenti az élővilág védelmét. A pálmaolaj-ültetvények terjedése hatalmas területeken pusztította el borneói esőerdőket, az ott élő teljes ökoszisztémákkal együtt. A háborítatlan esőerdők ma már szinte csak a nemzeti parkokká nyilvánított területeken maradtak meg. A nemzeti parkokon kívül - még - élő vadállatoknak az élete az élőhelyük elvesztése és az orvvadászok miatt van veszélyben. A nemzeti parkokban viszont egyedülálló lehetőség van a hatalmas, összefüggő esőerdő mélyén tölteni pár napot, és a vadon élő állatokat a természetes közegükben felfedezni. A Malajziai Bórneó dél-keleti csücskében levő Sipadan szigete környéki vizeket a világ egyik legszebb merülőhelyeként tartják számon – teknősök, barrakudák, pörölycápák és érintetlen korallfalak között lehet merülni.
Mindazonáltal, Borneó egyike azon kevés helyeknek a Földön, ahol a következőket teheted:
-
Reggel vadon élő orangutánokat figyelhetsz meg
-
Napközben meglátogathatsz egy őslakos falut
-
Délután érintetlen esőerdőben túrázhatsz
-
Másnap tengeri teknősökkel merülhetsz
Akár kulturális felfedező, akár vadvilág-rajongó, akár a korallzátonyok szerelmese, a malajziai Borneó autentikus, felejthetetlen élményeket kínál.
Főbb látnivalók
Bako Nemzeti Park
Sarawak legrégebbi, és az egyik legkisebb nemzeti parkja. Elképesztően magas biodiverzitású, és több ökoszisztémával rendelkezik: esőerdő, dzsungelpatakok, vízesések, tengerparti öblök, meredek sziklák, mangroveerdő élnek együtt a területen. A vadvilágot a makákók, szakállas disznó, nagyorrú majom, ezüstlevelű majmok, varnuszok, mókusok, makik képviselik. A látogatók választhatnak gyalogos és túraútvonalakat, összesen 16 különböző hosszúságú és nehézségi fokú ösvényből. A parkban éjszakai túrázásra, ottalvásra is van lehetőség, kempingben vagy bungalókban. Belépővel látogatható, csónakkal érhető el.
Mulu Nemzeti Park
A Sarawakban levő park a Unesco Világörökség része, és az állam legérintetlenebb parkja. 85 ezer hektárnyi érintetlen esőerdő közepén fekszik a Mulu nevű pici település, a park bejárata és néhány kiépített ösvény. A parkot hatalmas trópusi folyók darabolják fel, és óriási barlangrendszere és karsztképződményei teszik még különlegesebbé. A Föld legnagyobb barlangjárata (Deer cave) és legnagyobb barlangkamrája (Sarawak chamber) ennek a rendszernek a része. Az ösvényeken és barlangtúrákon kívül függőhíd-túrára is elmehetünk, de a – nagyon – fittek megmászhatják a Mulu-hegyet és a Pinnacles-t. Repülőgéppel elérhető, belépőjeggyel látogatható.
Kinabalu Nemzeti Park
A park „kiemelkedő egyetemes értékei” és a világ egyik legfontosabb biológiai helyszíneként betöltött szerepe miatt 2000-ben az UNESCO Természeti Világörökség része, 2023-ban pedig ’Globális Geopark’ címet kapott. A négy éghajlati zónával rendelkező Kinabalu Park a világ egyik leggazdagabb biodiverzitási gyűjteményével büszkélkedhet, legnagyobb látványossága pedig a 4.095 méter magas Kinabalu-hegy. A központjában hostelek és éttermek működnek, és kilenc túraösvényen lehet túrázni. Belépőjeggyel látogatható.
Sepilok Orangután Rehabilitációs Központ és Napmedve Természet-védelmi Központ (Sabah)
A Sepilok Orangután Rehabilitációs Központ célja, hogy rehabilitálja az árva, sérült vagy élőhelyüket vesztett orangutánbébiket. A rehabilitációs folyamat végére orangutánokat visszajuttatják a vadonba. A központba látogatók szigorú feltételek, korlátozott időtartam alkalmával, etetési időszakban, az erre a célra épített platformokon láthatnak orangutánokat.
A központ mellett található a Borneói Napmedve Természetvédelmi Központ, amely egy napmedve-mentő és rehabilitációs létesítmény. A napmedvék a világ legkisebb medvéi, és őket is hasonló veszélyek fenyegetik, mint az orángutánokat: az erdőpusztulás, orvvadászat, és illegális fogvatartás. Jelenleg 43 mentett, korábban fogságban tartott napmedve él a központban. A látogatók az erdei kifutókon sétálva megismerkedhetnek a napmedvékkel, és megfigyelhetik őket természetes élőhelyükön. Mindkét központ belépőjeggyel látogatható. Érdemes az etetési időket figyelembe venni a látogatáskor.
További látnivalók Borneón:
-
Danum-völgy Természetvédelmi Terület (Sabah)
-
Sarawak Kulturális Falu (Sarawak)
-
Sipadan szigete (Sabah)
-
Mabul szigete (Sabah)
-
Lankayan szigete (Sabah)
-
Tunku Abdul Rahman Tengeri Park (Sabah)
