A Föld fekete aranya - történetek a kőolajról

Miri városában, a környező tengerpartokon, és a város melletti Canada Hillen egy éve jártam. A hegy tetején nemcsak a kilátás csodaszép a hegy lábánál elterülő városra, a gyönyörű - és majdnem teljesen néptelen - tengerpartjaira, és a végtelennek tűnő Dél-Kínai tengerre, hanem itt áll Malajzia legelső, több mint 100 éves kőolajfúrótornya és Miri kőolajmúzeuma is. A múzeumban rengeteg hasznos és szemléletes információ mutatja be a kőolaj és földgáz kialakulásának és felhasználásának a folyamatát, a kitermelésük történetét Sarawakban. Annyira érdekesnek találtam azt ott tanultakat, hogy megosztom veletek is.

Malajzia első kőolaj-lelőhelye

Malajziában a borneói Sarawak megyében találtak először kőolajat.

1882-ben, egy Miri városához közeli, Baram nevű település brit lakosa, Mr. Claude Champion de Crisping készített feljegyzést a kőolaj megjelenéséről. Összesen tizennyolc, a helyiek által kézzel ásott kutat fedezett fel. Azt javasolta az akkori sarawaki „fehér” rádzsának, Charles Brooke-nak, hogy járjon utána ennek a felfedezésnek. Viszont nem történt további vizsgálat, valószínűleg azért, mert akkoriban Sarawakon egyáltalán nem volt igény a kőolaj iránt. Két évvel később újabb jelentést írt, amiben ezúttal a Miri folyó torkolatánál levő területen sürgette a vizsgálatot. Végül egy zoológus és etnológus, Dr. Charles Hose járt utána a kőolaj-lelőhelyeknek, és készített egy térképet 1888-ban azokról a területekről, ahol az olaj szivárgott a talajból. Amikor Mr. Claude hazatért Angliába 1904-ben, megmutatta a térképet és néhány kőolajmintát az Angolszáz Kőolajtársaságnak (a Shell londoni leányvállalata). A cég vezető geológusával együtt utaztak vissza Borneóra, hogy tovább vizsgálódjanak.

A geológus alapos felmérést végzett Sarawak északi részén, és a Canada Hill tetején talált egy helyet az első kút fúrásához. Az ott felállított fúrótorony 1910 augusztus 10-én kezdte meg a munkát. Négy hónappal később, december 22-én végül a fúrótorony 137 méteres mélységben olajat talált. Ez a kút később a ’Miri 1 Olajkút’, a fúrótorony pedig az ’Öreg hölgy’ nevet kapta. Ide épült aztán 2005-ben a Kőolaj múzeum.

Az "Öreg hölgy", Miri és egyben Malajzia első olajfúrótornya

Az eredeti metódus a kőolaj kitermelésére kábelszerszámmal, gőzgép hajtotta nagy forgó bikakerékkel történt, amely lassú és veszélyes volt.

Hogyan változott a kőolaj-kitermelés, a technológia, és ezek jogi háttere Malajziában?

1910-től a második világháború végéig

A kezdeti termelés  (1910-ben) napi 82 hordó olaj volt. Miri szinte egyik napról a másikra egy tengerparti halászfaluból nyüzsgő várossá alakult, ahova olajmunkások ezrei költöztek.  A Shell megalapította az itteni központját. 1913-ban elkezdődött a nyersolaj exportja. Ekkor az évi termelés 194 ezer hordó volt (ami napi 531 hordó), 1914-ben pedig évi 488 ezer hordó. Tizenhatszoros növekedés négy év alatt!

A lutongi kőolajfinomító és a Miri1 Olajkút korabeli fotókon

Ahogy nőtt az olajkitermelés, úgy vált egyre problémásabbá az olaj szállítása tartályautókkal. Alternatívaként 1914-ben vízalatti  - 6 hüvelyk átmérőjű – csővezetékeket fektettek le, Tanjung Lobangtól (Miri város déli részétől) 4 kilométer hosszan, kifelé. Egy rugalmas gumicső vezetett ehhez a tengeri vezetékhez. Ez a tengeri vezeték hamar korrodálódott, ezért 1917-ben Miritől kissé távolabb, Lutongnál építettek meg egy új vezetéket, amely a leghosszabbnak számított akkor a világon. A Shell ugyanebben az évben építette meg az első kőolajfinomítót is Malajziában.

1921-re az Angolszász Kőolaj Társaság helyett a koncessziós jogok az újonnan megalakult Sarawak Olajmezők Kft-hez kerültek. 1929-re a Miri Szárazföldi Olajmezők olajkitermelése napi 15.000 hordóra emelkedett. A második világháború alatt a növekedés visszaesett, nem tudtak új olajmezőket feltárni. Pearl Harbour után a Shell bezárta a Miri Olajmezőket. Mirit japán bombatámadás érte, és a lutongi finomítót komoly kár érte. Ekkor semmisültek meg komoly kőzet-és paleontológiai leletek. 1941-ben a japánok megszállták Sarawakot.

A második világháborútól 2005-ig

Az Orient Explorer nevű tengeri olajfúrótorony, amelyet 1960-ban helyeztek üzembe

A második világháború után, 1946-ban a Shell központját Lutongba, majd Bruneiba tették át, miután többmillió hordós olajmezőt találtak ott.

1954-ben a Shell tengeri kutatóengedélyt kapott. 1960-ban elkezdték a tengeri kutatásokat, az Orient Explorer névre keresztelt tengeri olajfúrótoronnyal.

1967-ben óriási földgázkészletet fedeztek fel Sarawak északi partjainál, a parttól 27-125 km távolságra levő övezetben, ahol a tenger mélysége 60-120 méter volt. 1968-ben a cég – amely ekkorra már a Sarawak Shell néven működött, Lutong központtal – több olajkutat fúrt, mint bármelyik, az USA-n kívül működő Shell.

1972-re a Miri Olajmező bezárt.

A Miri 1 Olajkutat helyreállították és visszaadták a helyi önkormányzatnak. Az Öreg hölgy azóta, mint egy nemzeti emlékmű áll a Canada Hill tetején a mai napig.

A Természet csodái, Miri és a Niah barlang között, a Tusan nevű tengerparton. A tenger sok millió évig gyűjtötte a szerves anyagokat, és alakította át kőolajjá és földgázzá.

1974-ben megalakult a Petronas bejegyzett társaság, és elfogadták a Kőolajfejlesztési törvényt. 1975-re a kőolaj-kitermelés elérte a napi 100 ezer hordót. 1976: A Sarawak Shell a Petronas társasággal aláírta a kőolaj-kitermelés megosztásáról szóló szerződést. 1977: a Lutong Finomító megkezdte Sabah és Sarawak államok ellátását motorbenzinnel. 1978: a társaság megépítette a Bintulu Nyersolaj terminalt. 1979: meglalakult a Cseppfolyósított Földgáz Zrt. 1982: beindult az E11, a nemzet első gázmezője. 2005-ben Miri hivatalosan "city," vagyis város státuszt kapott.

Kőolaj és földgáz Malajziában

Malajziában a kőolaj és a földgáz nagy része a harmadidőszakból származik, szárazföldi növényekből származó szerves anyagokból és szénből. A harmadidőszak kb. 65,5 millió évvel ezelőtt kezdődött, és 1,8 millió évvel ezelőtt ért véget.

Erdő a sarawaki Lambir Hill Nemzeti Parkban, Miritől egyórás autóútra

Sarawak tőzegmocsár-erdői

A mai trópusi mocsarak és erdők nagyon különböznek a karbon koriaktól. A forró és párás éghajlat azonban hasonló – ez az az éghajlat, amely a növények óriási növekedését öszönzi. Sarawakban a tőzegmocsárerdők alacsonyan fekvő területeken találhatóak, ahol a talaj alatt vízzáró réteg található – ami anareob körülményekhez vezet.

Az anaerob szó jelentése: „oxigén nélküli”. Olyan biológiai folyamatokat, élőlényeket, vagy gyakorlatot jelöl, amelyek nem tudnak vagy nem igényelnek molekuláris oxigént használni - oxigén nélkül élni képes organizmusok.

A tőzeg a bomló növényi anyag felhalmozódásával képződik ezekben a természetesen alacsony oxigéntartalmú és erősen savas környezetben. A tőzeg mélysége 1 és 20 méter között változhat. A részben bomló növényi anyag tannint bocsát ki, és a tőzegvíznek jellegzetes teaszínt ad, ami miatt „holtágú mocsár” nevet kapta.  Sarawak területének több mint 10 százaléka tőzegmocsárerdő, amely az utóbbi 8-4.000 évben fejlődött ki.

A Bako Nemzeti Parkban több helyen láttam ilyen teaszínű vizet a tanösvény mellett. Akkor még csak érdekesnek találtam a színét, ma már tudom, hogy ez tőzegmocsárerdő.

Malajziai Borneó - Sarawak és Sabah - kőolaj-és földgázlelőhelyei

Mi is valójában a kőolaj és a földgáz, és hogyan keletkezik?

Miből lesz a kőolaj - malájul és angolul a Kőolaj múzeumban

A szén, a földgáz és a kőolaj a három fosszilis tüzelőanyag, amelyet ma használunk.

A karbon időszakban (360-290 millió évvel ezelőtt) Észak-Amerika, Európa és Ázsia nagy része az Egyenlítőnél helyezkedett el. Az éghajlatuk trópusi, forró és párás volt – hasonlóan Sarawak mostani éghajlatához. A Földet hatalmas trópusi mocsarak és erdők borították, amelyeket a maitól teljesen eltérő növényvilág (pikkelyfák, fás páfrányok és zsurlók) és állatvilág (óriás rovarok) uralt. Ezeknek a növényeknek a megőrzött maradványai alkotják a Föld hatalmas szénlelőhelyeinek nagy részét (innen ered a kifejezés: széntartalmú).

A Nap – az energia eredeti forrása

Az eredeti energiaforrás a Nap. A fotoszintézis során a növények a Nap energiáját használják fel cukrok és oxigén előállítására szén-dioxidból és vízből. Ez az energia a növények által termelt vegyi anyagokban tárolódik. A növények és az állatok maradványainak évmilliókon át tartó megőrzése, és hővel és nyomással történő átalakítása biztosította a ma használt fosszilis üzemanyagok forrását.

A napfény energiája a Mulu Nemzeti Park esőerdejében

Hogyan keletkezett a kőolaj?

1.       Évmilliók alatt az őskori növények és állatok maradványai homokkal, iszappal és sárral együtt a világ óceánjaiba kerültek és vastag üledékes lerakódásokat képeztek. A szerves anyagok egy része szénhidrogénekké alakult, ahogy egyre mélyebbre temetődnek a földbe, és más üledékes anyagokkal keveredtek. A rétegek egyre jobban összenyomódtak, ahogy újabb rétegek települtek rájuk.

Miri tengerparti sétánya, a város jelképével, a tengeri csikóval

2.       A geológiai idők során, millió évek alatt a növények és az állatok maradványai szénben gazdag szerves rétegekké alakultak. A szerves anyagokban gazdag üledékes kőzetet forráskőzetnek nevezzük. Ahogy egyre több üledék rakódott le, a forráskőzetek egyre mélyebbre temetődtek. Ezzel együtt a hő és a nyomás megnőtt, a forráskőzetben levő szerves anyagokat fokozatosan földgázzá és kőolajjá alakítva.

Kőolaj akkor keletkezik, amikor a hőmérséklet 107 és 177 Celsius között van (olajablak). Magasabb hőmérsékleten csak földgáz jön létre.

3.       A kőolaj és a földgáz egy része a felszínre szivárgott, míg másokat a fedőkőzet, egy áthatolhatatlan réteg fogott le, amely megakadályozta a szénhidrogén felfelé vándorlását. Jó fedőkőzetek például a pala és a só, az alacsony áteresztőképességük miatt. A fedőkőzetnek a megtartó kőzet felett kell elhelyezkednie, hogy megállítsa az olaj felfelé vándorlását. Ezeket a földalatti olaj-és gázcsapdákat rezervoároknak nevezik, amelyek porózus és áteresztő kőzeteket tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik a folyadékok áramlását a pórusokon keresztül.

4.       Mivel az olaj nem keveredik vízzel, és kisebb sűrűségű, mint a víz, a kőzetek pórusain keresztül magasabbra vándorol, és a folyamat során gázok válnak ki az olajból.

Olajfúrotonyok Brunei és Labuan között, a hajóm ablakából, 2017-ben.

Mi a Kőolaj (petróleum)?

A kőolaj kifejezés minden olyan szénhidrogénre (hidrogén-és szénmolekulára) utal, amely a földfelszín alatt található – legyen az szilárd, folyékony, vagy gáz halmazállapotú. A szénhidrogéneknek nagyon hasznos tulajdonságuk van – taszítják a vizet.

A kőolaj szilárd és félszilárd formáit aszfaltnak és kátránynak nevezik. Folyékony halmazállapotban nyersolajnak – ha sötét és viszkózus; kondenzátumnak - ha tiszta és illékony. A földgáz pedig előfordulhat kőolajjal együtt vagy önmagában. A nyersolajat számos alkotóelemmé finomítják, és a benzinen, dízelolajon, paraffinon, útépítéshez használt bitumenen kívül számos felhasználási módja van – amelyek a mindennapunk részei, pl. samponok, kozmetikumok, mosószerek, festékek, tinták és műanyagok, és rengeteg más termék kulcsfontosságú összetevőinek egy részét vagy egészét a finomított olajoknak köszönheti.

Röviden, négy feltételnek kell teljesülnie a szénhidrogén-felhalmozódás kialakulásához:

1.)    Szerves anyagban gazdag forráskőzet.

2.)    A forráskőzet a felszín alatt található, hőhatásnak és nyomásnak van kitéve

3.)    Tárolókőzet jelenléte (a kőolaj és földgáz tárolására)

4.)    Fedőkőzet vagy tömítés jelentléte – amely magakadályozza az olaj és a földgáz felszínre szivárgását.

Hogyan esett csapdába a kőolaj és a földgáz?

A földmozgások, mint például a gyűrődések és vetődések, kőolaj-és földgázcsapdákat hozhatnak létre az olyan áthatolhatatlan rétegek között, mint a palák és só. De az olaj és földgáz rétegtanilag is csapába eshet.

• Vetődés: a kőzetrétegek megrepednek vagy deformálódnak, és az egyik oldal felfelé, vagy lefelé tolódik el.

• Gyűrődés: a vízszintes mozgások befelé és felfelé nyomják a kőzetrétegeket, egy redőbe vagy antiklinálisba (gyűrődés során létrejött domború, felfelé ívelő szerkezet, amelyben a rétegek két irányban hajlanak lefelé. Általában a boltozat magjában a legidősebb kőzetrétegek, a széleken a fiatalabbak találhatóak).

• Kiszorítás: a rezervoárkőzet egy rétege elvékonyodik vagy kiszorítódik, és betokozódik nem áteresztő kőzetekbe.

A jövő - kőolajjal vagy anélkül

Bár a Shell kórházat és iskolát épített Miriben, társadalmi felelősségvállalás programokat, Shell Oktatási Kiválóság Díjat alapított, és "fenntartja" a Piasau Hornbill Központot, összehasonlíthatatanul több értéket vett el a helytől és a helyiektől, mint amennyit beletett.

Amikor a Miri Olajmező bezárt, addigra kitermelték az összes olajat, 624 kútból, 80 millió hordót. Ez majdnem 13 milliárd liter.

A Föld kőolaj-raktárkészletét, amely 10-65 millió év alatt, a kéregmozgásokból, hatalmas esőerdőkből, óceánok áramlásából, napfényből, szélből, esőből, növények és állatok millióinak az életéből, a testéből halmozódott fel, a Shell - a legkezdetlegesebb technológiával indulva - 62 év alatt kifosztotta.

És hogy miért? Fenntarthatatlan, környezetszennyező közlekedésért, allergiákat okozó vegyszerekért, lebonthatatlan, óceánokban tonnaszámra sodródó, millió tengeri és szárazföldi állat halálát okozó műanyagokért. A Föld kincsei egyszer - hamarosan - elfogynak, maradnak a műanyagok, és az elfelejtett tudás arról, hogyan lehet fenntarthatóan élni.

Hoztam három idézet, két embertől, akiket nagyra tartok:

"Itt vagyunk mi, a valaha élt legokosabb faj. Akkor mégis, hogyan pusztíthatjuk el az egyetlen bolygónkat?" Jane Goodall

„A természet és a természeti erőforrások pusztulása a tudatlanságból, a kapzsiságból és a Föld élőlényei iránti tiszteletlenségből fakad...” Dalai Lama

„Mi, emberek vagyunk az egyetlen faj, amelyik képes elpusztítani a Földet, ahogyan ismerjük. De ha képesek vagyunk elpusztítani, akkor arra is képesek vagyunk, hogy megvédjük. Mindannyian a közösségünktől függünk a túlélés érdekében; ma a közösségünk az egész emberiség. Ha gondoskodni akarunk magunkról, akkor arra kell gondolnunk, hogy mire van szüksége közösségünknek. Ezen a Föld Napján emlékeztessük magunkat arra, hogy meg kell tanulnunk együtt élni, együtt dolgozni és megosztani azt, amink együtt van.” Dalai Lama a Föld napjára 2025-ben

És néhány kérdés, magunknak:

Te tudtad, milyen nagy kincs a kőolaj, és hogy mire használjuk fel, mi, emberek?

Mit gondolsz, meddig lesz elég a Föld kőolaj-készlete az egyre gyarapodó számú emberiségnek?

Te tudatos vagy a vásárlásaid során arra, hogy kevesebb kőolaj-tartalmú teméket vásárolj?

Valóban szükségünk van mindarra, amit megveszünk / árusítanak - vagy ez csupán manipuláció?

Melyek azok a megvásárolható dolgok, amelyek nélkül teljes lenne az életed?

---

Alaptörténetem:

Amikor az otthoni „kényelmes” életemből egy egy útra szóló repjeggyel elindultam Nepálba, nem tudtam megmondani, miért megyek: valami után vagy valami elől. Azt éreztem, csak kövessem a szívem, mert az a legjobb útmutató. Aztán ez az élő iránytű – sok-sok kalandon keresztül – elvitt engem egy malajziai szigetre, Penangra, amibe első lélegzetvételre beleszerettem. Amikor megismertem, még jobban megszerettem. A maláj-kínai-indiai kultúra, vallás, ételek kavalkádja az angol gyarmati múlttal és modern jelennel keveredve az Indiai-óceán egyik buja szigetén, elvarázsolt. Itt élek, és jógát oktatok. Időről időre pedig elindulok egy-egy újabb felfedezőútra, hogy megismerjem a sokszínű, de mindig igazi Malajzia újabb és újabb arcát; hol a türkiz vizű szigeteit, hol a 130 millió éves, jórészt érintetlen nemzeti parkját, hol a sok száz éves, gyarmati városait. Amit pedig látok, ízlelek, tapintok, érzek, lelkesen osztom meg másokkal.

Baross Panni