Miért nem fenntartható az utazás?

Az elmúlt két évtizedben a nemzetközi turisták száma több mint kétszeresére nőtt, 2024-re meghaladva az 1,4 milliárdot (miközben a Föld populációja 7,4 milliárd fő -mintha a népesség 20 %-a útra kelne) Bár ez a turisztikai fellendülés gazdasági növekedést hozott sokak számára, de gyakran környezet és a helyi közösségek rovására ment. A turizmus fellendülésével együtt jár a dzsentrifikáció, a zsúfolt utcák, a szennyezés és az élőhelyek pusztulása.

Hogyan járul hozzá az utazás a klímavészhelyzethez?

A turizmus a világ szén-dioxid-kibocsátásának nagyjából 8%-áért felelős. Minden ága szén-dioxidot termel: a közlekedés, főként a  repülőutak és autóhasználat, a szállodák építése és működtetése, az élelmiszer-szállítás, az ajándéktárgyak gyártása és szállítása, és még számos tevékenység járul hozzá a turizmus szénlábnyomához. Közben pedig az erdők, amelyek széndioxid-elnyelők, és az óceánok pusztulnak – részben a tuirzmus, részben más ágazatok miatt.

Sajnálatos tény: évente egy hektárnyi erdő – lenne - szükséges ahhoz, hogy egy Londonból New Yorkba tartó egyirányú repülőút CO2-kibocsátását elnyelje.

Igen, ez mind nagyon rosszul hangzik. A legkevesebb kárt azzal tesszük a Földnek, ha mindenki otthon marad, és megtermeli magának az élelemet (és természetesen nem eszik húst). Ha nem akarjuk mégsem otthon ülve megmenteni a világot, hogyan tudunk úgy utazni, hogy minél kevesebb kárt tegyünk a környezetünkben?

A fenntartható turizmus

Bár az emberek gyakran a fenntarthatóságra úgy gondolnak, mint a környezeti lábnyomunk minimalizálására, az ennél sokkal tágabb és mindent átfogóbb. A fenntartható turizmus a gazdasági növekedés, az emberi jólét és a környezet egészsége közötti egyensúly megteremtéséről szól; a turizmus negatív hatásainak csökkentésére és a közösségek, kultúrák, ökoszisztémák és a bolygó számára nyújtott pozitív előnyeinek maximalizálására összpontosít. A fenntartható turizmus figyelembe veszi mind a mára gyakorolt közvetlen hatásokat, mind a jövő generációit érintő hosszabb távú hatásokat.

Valószínűleg már találkoztál olyan divatos szavakkal, mint az „ökoturizmus”, a „regeneratív utazás”, a „közösségi alapú turizmus”, az „etikai utazás” vagy a „természetturizmus”, és elgondolkodtál azon, hogy miben különböznek a „fenntartható turizmustól”. Mindegyik szemlélet más-más területre összpontosít, például az ökoturizmus kifejezetten a természeti területekre történő felelősségteljes utazásra összpontosít, míg a regeneratív utazás inkább arra, hogy a helyeket jobb állapotban hagyjuk, mint amilyenek korábban voltak, és helyrehozzuk a már okozott károkat. Abban viszont közösek, hogy  egyrészt a természet mindegyikben nagy hangsúlyt kap, másrészt pedig mind TUDATOS utazói hozzáállást kíván. 

Nyilván a fennálló problémákat nem lehet áthárítani csupán az utazókra. Az elmúlt években a népszerű turisztikai desztinációk elkezdtek különböző intézkedéseket kezdtek bevezetni a fenntarthatatlan turizmus terheinek leküzdésére. Hawaii betiltotta a zátonyokra mérgező naptejek árusítását, Dubrovnik korlátozta a naponta kiköthető óceánjárók számát, Palau a vizeinek 80%-át védetté nyilvánította, Barcelona pedig fellépett az illegális nyaralóbérlés ellen.

Egyéni felelősségvállalás

Te is részt vehetsz a fenntartható turizmusban, ha felelősségteljesebb utazási szokásokat alakítasz ki. Így véded és tiszteletben tartod a bolygónkat, a helyi közösséget, a természetet, beleértve az állatvilágot. A Booking.com kutatása szerint az utazók 76%-a azt mondja, hogy fenntarthatóbban szeretne utazni. Míg egy dolog megérteni, hogy mit jelent a fenntartható utazás, egy másik dolog a gyakorlatba is átültetni. 

Hogyan kezdjünk el fenntarthatóbban utazni?

Összegyűjtöttem néhány tippet ahhoz, ami segíthet neked környezetbarátabb és társadalmilag tudatosabb utazóvá válni. Ezek egy része olyan, amelyek számodra evidensek, mert valószínűleg te is így élsz otthon. Ázsia nagy részében viszont, beleértve Malajziát is, az otthoni környezetet védő szabályokkal nem fogsz találkozni, te kell, hogy következetesen környezettudatos legyél.

1. Utazz járatlan utakon

   
   

A világ legnépszerűbb turisztikai látványosságaihoz (pl. Colosseum, Taj Mahal, Kínai Nagy Fal) már évtizedek óta milliók zarándokolnak évente. Ahogyan a világ más pontjai is könnyebben elérhetővé váltak, és a középosztályok anyagilag megerősödtek, a világ még több pontja lett felkapott látnivaló. És ez igaz kicsiben is, Malajziában: ahova egyszerűen el lehet jutni, ott tömegturizmus van. 

A tömegturizmus, vagy „túlzott turizmus” nemcsak azt jelenti, hogy sokan vannak az egyes látnivalóknál, és előforduhat, hogy órákat kell sorbanállni a jegypénztárnál, vagy nem tudod élvezni a naplementét a tömegtől, hanem azt is, hogy azt a desztinációt fokozott környezeti terhelés éri. Ázsiában nem szokott előfordulni, hogy limitálják a turisták számát. Erre te tudsz hatással lenni, úgy, hogy nem csúcsszezonban utazol, vagy még inkább, ha letérsz a kitaposott ösvényről, és kevéssé ismert helyekre utazol. Persze, ehhez, nemcsak merészség és kíváncsiság kell, hanem idő is – hiszen azokat a helyeket jóval több időbe telik elérni (de megéri!)

2. Válassz környezetbarátabb közlekedést

   
   

Ennél a nagyon fontos pontnál sajnos nem tudok jó tanácsot adni Malajziára vonatkozóan – pedig ez az egyik legnagyobb környezetterhelő faktor. Az országban a belföldi tömegközlekedésre jó sok alternatíva létezik: repülő, vonat, busz, autóbérlés, kompjáratok, taxik – a vonat kivételél mindenek magas a CO2-kibocsátása. A helyi tömegközlekedés Kuala Lumpurt leszámítva szinte nem létezik. Biciklivel a városokban nem lehet közlekedni az autók miatt, gyalogolni pedig szinte csak a belvárosokban lehet, máshol járdák vagy nincsenek, vagy az állapotuk miatt nem alkalmasak gyaloglásra. Egy dolgot tudok javasolni: ahol tudod, használj tömegközlekedést.

Gua Musangban, Malajzia déli részén található eldugott kisvárosban barátkozom egy helyi családdal

3. Támogasd a helyi vállalkozásokat

   
   

Világszerte a turizmus szolgáltatói - is - egyre inkább multinacionális cégek. Ez egyrészről egy megszokott színvonalat jelent, pl. hotelválasztáskor. Másrészt viszont azt is jelenti, hogy a szolgáltatás arctalan és személytelen. Hogyan ismered meg az országot, a helyi embereket, ha a hotelszobád a világ bármely más országában lehetne? 

Tehát, ha nem csak pihenni szeretnél, vagy elvonulni a világ elől – hanem azért utazol távoli kontinensre, hogy elmerülj egy tiédtől teljesen más kultúrában, akkor menj helyiek közé, vegyél részt közösségi alapú turizmusban, szállj meg helyi tulajdonú üdülőben. Malajziában vannak olyan maláj ’homestay’-ek (családi üzemeltetésű szállások, általában jellegzetes, cölöpökre épült maláj faházak), ahol ott szállhatsz meg, ahol a család él, bevonnak a programjaikba: együtt főztök, esztek (hagyományosan, a földön ülve, kézzel), elmentek együtt kirándulni. Az ilyen autentikus programok biztos, hogy életre szóló élmények lesznek mindkettőtöknek, és mindeközben egy családot támogatsz ugyanannyi (vagy inkább kevesebb) pénzből, mint ami egy multinak csak egy csepp lenne a tengerben. Ugyanígy az étkezésnél, vásárlásnál: egyél helyi étteremben, vásárolj helyi (nem Kínában készült) termékeket. 

4. Takarékoskodj a vízzel és az energiával

   
   

Ha tudsz – és van infód róla - válassz olyan szálláshelyeket, ahol energiahatékony, megújuló energiát használó és víztakarékos intézkedések vannak érvényben. 

De amit biztosan meg tudsz tenni: annyit használod a légkondicionálást és a világítást, és az egyéb elektronikai eszközöket, ameddig tényleg szükséged van rá. Malajziában a meleg vízhez külön kapcsoló van (olyan, mint a villanykapcsoló), azt se hagyd felkapcsolva, amikor nincs szükséged meleg vízre. Sőt, akár hideg vízben is zuhanyozhatsz ebben a trópusi melegben (én nagyon ritkán kapcsolom be a meleg vizet). Ne kérj napi takarítást (és törülközőcserét) a szállodádban. Ha tudod, ne add mosodába a ruháidat, mosd ki magad.

5. Csökkentsd a hulladékot

   
   

Kerüld az egyszer használatos műanyagokat. Vigyél magaddal vizeskulacsot – a hoteledben lehet, hogy fel tudod tölteni. Étkezz helyben, ne rendelj elvitelre. És ne kérj szívószálat utcai árusoknál, helyi éttermekben – ezeken a helyeken biztos, hogy műanyagot adnak. Vagy szívószál nélkül fogyaszd az italod (a kókuszdióból ivást kivéve nem nagy ördöngösség), vagy vásárolj fém szívószál-készletet (én azt szoktam magammal vinni).

6. Próbálj ki helyi, fenntartható ételeket

   
   

Ahogy fentebb írtam, egyél inkább helyi étteremben, és próbálj ki több növényi alapú finomságot, hogy csökkentsd az élelmiszer-lábnyomodat és támogasd a helyi termelőket. És ezzel nemcsak a helyieknek teszel jót, hanem az állatoknak is. Muszlim ország lévén (ahol a sertéshús fogyasztása „halal”, vagyis tiltott, Malajziában eszik az emberek a legtöbb csirkehúst Dél-Kelet Ázsiában: 50 kg / fő / év (mindezt a mennyiséget az összes lakosra számolták ki, pedig vannak itt vegetáriánusok, akik egyáltalán nem esznek húst). Ezek az állatok méltatlan körülmények között élik rövid életüket, antibiotikummal telepumpálva. 

Hidd el, nem lesz nehéz dolgod, Malajzia ugyanis  - az Oliver’s Travels  Globális Vegetáriánus Index adatai szerint – a világ harmadik legvegetáriánus barátabb országa. Ennek kiszámolásához az országban található vegetáriánus éttermek számát vették figyelembe. A vegetáriánus étrend ugyanis Ázsiában nem az egészséges életmódra törekvés miatt alakult ki, hanem vallási alapon - a hindu és buddhista életszemlélet része (amely vallások képviselői is szép számmal élnek az országban). Én vegetáriánusként biztosan mondhatom neked, meglepően jó gasztro élményekben lesz így is részed!

7. Tiszteld a természetet és az állatokat

   
   

Ezt sokszor halljuk, de mit jelent ? A tisztelet: nem avatkozol be, nem változtatod meg – csak megfigyeled. A természetnek megvan a maga gyönyörű rendszere. Sajnos, ezt sokan nem értik. És ahogyan egyre fejlettebb a technológia a világban, úgy szakadnak el egyre inkább az emberek a természettől. Valójában pedig az ember mindent a természettől tanult, házépítéstől a gyógyászaton át a színekig. És ha ezt megérted, és alázattal közelítesz felé, csodákban lesz részed. A gyakorlatban ezt ilyeneket jelent: ne utazz elefánton, ne vegyél részt állatshow-ban, ne akard megfogni a teknősöket a tengerben. 

8. Nézz utána, hol vehetsz részt ökoturizmusban

   
   

Az ökoturizmust ma már úgy definiálják, mint „felelősségteljes utazást természeti területekre, amely megőrzi a környezetet, fenntartja a helyi lakosság jólétét, és magában foglalja az ismeretterjesztést és az oktatást” (TIES, 2015). Sajnos, Malajziában az ökoturizmus gyerekcipőben jár – és sokszor félreértelmezik. Ökoturizmusnak titulálnak általában minden olyan aktivitást, ami a természetben történik, pl. a rizsföldeken átszáguldást ATV-n, vagy a nemzeti parkokban összetorlódó motorcsónakos kirándulásokat, elefántmegfigyelést – miközben elképesztő mennyiségű benzingőzt eregetnek a levegőbe. Egy részüket könnyű kiszűrni (az ATV nyilvánvalóan nem környezetbarát), máshol hosszas kutatómunka szükséges. Ha ilyen aktivitásra készülsz, olvasd végig a visszajelzéséket, azok alapján sokkal valósabb képet kapsz.

9. Edukáld a helyieket

   
   

A legtöbb helyi, akik turistákat szolgálnak ki, egyszerű emberek, és nem képzett túravezetők. Sokszor azt gondolják, hogy az a feladatuk, hogy segítsenek a turistáknak minél nagyszerűbb fényképeket készíteni. Ezért például a sznorkelezéskor csalizással csábítják a korallcápákat a vízfelszín közelébe, (vagyis egy damilon lógó haldarabot dobnak újra és újra a vízbe). A cápák ettől valóban feljönnek a vízfelszínre, de megzavarodnak, mert sehogyan sem tudják elkapni a zsákmányt – és ha ez gyakran megtörténik, hozzászoknak ahhoz, hogyha megáll egy motorcsónak a közelükben, akkor az zsákmányt jelent. Ez akár veszélyes is lehet a sznorkelezők számára. Ne félj attól hogy elmondd az illetőnek, hogy ez káros az állatokra és a turistákra. Ugyanígy, amikor üdítőt rendelsz, hangsúlyozd ki, hogy nem kérsz műanyag szívószálat, vásárláskor zacskót. 

Baross Panni

---

Alaptörténetem:

Amikor az otthoni „kényelmes” életemből egy egy útra szóló repjeggyel elindultam Nepálba, nem tudtam megmondani, miért megyek: valami után vagy valami elől. Azt éreztem, csak kövessem a szívem, mert az a legjobb útmutató. Aztán ez az élő iránytű – sok-sok kalandon keresztül – elvitt engem egy malajziai szigetre, Penangra, amibe első lélegzetvételre beleszerettem. Amikor megismertem, még jobban megszerettem. A maláj-kínai-indiai kultúra, vallás, ételek kavalkádja az angol gyarmati múlttal és modern jelennel keveredve az Indiai-óceán egyik buja szigetén, elvarázsolt. Itt élek, és turizmust tanulok PhD-n. Időről időre pedig elindulok egy-egy újabb felfedezőútra, hogy megismerjem a sokszínű, de mindig igazi Malajzia újabb és újabb arcát; hol a türkiz vizű szigeteit, hol a 130 millió éves, jórészt érintetlen nemzeti parkját, hol a sok száz éves, gyarmati városait. Amit pedig látok, ízlelek, tapintok, érzek, lelkesen osztom meg másokkal.